Добавил:
Upload Опубликованный материал нарушает ваши авторские права? Сообщите нам.
Вуз: Предмет: Файл:
Верба.doc
Скачиваний:
57
Добавлен:
12.02.2016
Размер:
41.08 Mб
Скачать

Vozdvizsenszkij Vagyim, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának tanára

/2009.01.27./

Sárospatak, Tokaj-Hegyalaja

Grigorij Szkovoroda, Janus Amos Comenius keleti ajtaja a keresztény pedagógia felé

- a nagy orosz és ukrán filozófus, pedagógus és költő -

Az orosz és ukrán pedagógusok között Grigorij Szkovoroda elsőként, első kézből ismerkedett meg Janus Amos Comenius sárospataki pedagógiai műveivel, amikor 1745 és 1749 között több alkalommal személyesen megfordult a Sárospataki Református Kollégiumban. A száz éves időkülönbség ellenére, az ismert cseh és magyar „educator” szellemisége továbbra is jelen volt a patinás iskolában. Az intellektuális örökség egyik leghívebb őrzője ifj. Csécsi János volt, aki azokban az években már nem tanított, de visszajárt a kollégiumba. A nyugalmazott igazgató és társai felfigyeltek a latinul folyékonyan beszélő idegen vendégdiákra, aki nagy érdeklődést mutatott az itteni pedagógiai módszerek iránt, mivel nem sokkal azelőtt, ő maga is ott ült a Kijevo-Mogiljanszkaja Akadémia padjaiban. A huszonhárom éves Grigorij Szkovoroda meg akarta változtatni a hazájában – Kisoroszországban (mai Ukrajna) – alkalmazott tanítási és oktatási gyakorlatot. Comenius példájára hozzálátott a magyar nyelv alapjainak elsajátításához azért, hogy jobban azonosuljon a Tokaj-hegyaljai értelmiség lelki világával, illetve a megszállók által sanyargatott magyar nép tragikus sorsával. A magyar nyelv iránti szeretete hol nyíltan, hol pedig rejtve jelenik meg lírai és prózai műveiben. Erről például a Bevezető ajtó a keresztény erkölcshöz című filozofikus írásában bizonyosodhatunk meg: „Akár most is némely földön Istennek nevezik az Urat.” A nyelvtanítással kapcsolatos, Sárospatakon szerzett tapasztalatait később alkalmazta gyakorlatban, amikor 1750-ben poétika tanításába kezdett a Perejaszlavi Kollégiumban, Kijev mellett, amihez – Comenishoz hasonlóan - saját tankönyvet szerkesztett, amivel segíteni akart a tanítványainak, hogy megkönnyítse egy ilyen fontos tantárgy eredményes megértését. A papi vezetés nem nézte jó szemmel a fiatal kolléga szokatlan módszereit, különösen azért, mert Marc-Antoine Muret, francia protestáns költő és szónok verseit idézte a diákjainak. Már 1751-ben távoznia kellett az intézményből a perejaszlavi püspökkel való konfliktusa miatt, mondván: „Alia res sceptrum, alia plectrum.” Az ilyen fajta ragaszkodás a tanári módszertani szabadsághoz ismeretlen volt az akkori viszonyok között, és nagyfokú bátorságra vallott, és példának szolgálhatott a későbbi pedagógusok generációi számára. A tanár és diák közötti szellemi összhang végig jelen volt az óráin és az iskolán kívüli munkájában is. Comeniushoz hasonlóan, előre megírt párbeszédeket alkalmazott, amivel segíteni próbált a logikus gondolkodás fejlesztésében. A szép kézírás fontosságára is figyelt és saját példáján keresztül igyekezte motiválni diákjait. Comenius Patakon írt könyveire – Vestibulum, Janua, Atrium és Orbis Sensualium Pictus – való utalásai megtalálhatóak a Bevezető ajtó a keresztény erkölcshöz, illetve az Ábécének nevezett beszélgetés vagy a világ ábécéje műcímekben. A gondolat, a nyelv és a cselekvés hármas egysége végig fellelhető ezekben a művekben.

1759-tól és 1769-ig görögöt tanított a Harkovi Kollégiumban, Szlobozsanscsinában (történelmi nevén: Szabad Ukrajna). Igyekezett megértetni a növendékeivel, köztük Mihail Kovalenszkijjel, az idegen nyelvek ismeretének a fontosságát, ugyanakkor, szükségesnek tartotta az anyanyelv közvetítő szerepét, ami a kezdetekben nélkülözhetetlennek számított. Óráin példaként mesélt azokról az európai élményekről, tapasztalatokról, amelyeket Tokaj-hegyalján, Ofenben (Buda), Wienben (Bécs), Pressburgban (Pozsony), Észak-Olaszországban, Kassán, Krakkóban, Krosznóban, valamint Torunban és Danzigban (Gdanszk) szerzett. Magyar, görög, latin, héber, német, olasz, lengyel stb. nyelvtudásának köszönhetően egyenlőnek érezte magát az általa meglátogatott 18. századbeli országok polgáraival, de ugyanakkor a saját kis- és nagyorosz nyelvét is népszerűsítette.

Kétszáztizenöt évvel Grigorij Szkovoroda halála után is teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy Janus Amos Comenius pedagógiai elveinek legnagyobb orosz és ukrán követőjének tekinthetjük.

Соседние файлы в предмете [НЕСОРТИРОВАННОЕ]