- •На світлу пам’ять і добру згадку
- •Базалук Олег Олександрович доктор філософських наук, профессор Переяслав-Хмельницкого державного педагогічного університету імені Григорія Сковороди Григорию Вербе посвящается…
- •1946 – 1950
- •П е р е д м о в а
- •(1722 – 1794 )
- •1. Загальна характеристика життя та творчості Сковороди
- •2. Дитячі роки Сковороди
- •3. Сковорода та його рідня
- •4. Києво-Могилянська академія в житті та творчості Сковороди
- •5. Перебування Сковороди в придворній капелі імператриці Єлизавети
- •6. Закордонна мандрівка Сковороди
- •7. Переяславщина в житті та творчості Сковороди
- •7.1. Переяславський колегіум (кінець 1750 – середина 1751 рр.)
- •7.2. Перебування Сковороди в селі Коврай
- •10. Дружба з Михайлом Ковалинським
- •11. Життя й творчість Сковороди на суспільному та культурному тлі
- •12. Спосіб життя (modus vivendi) Сковороди
- •12. Сковорода – мандрівний мудрець (Старець Григорій Варсава Сковорода)
- •1. Загальна характеристика літературної творчості Сковороди
- •2. Барокові традиції в творчості Сковороди
- •3. Біблія як джерело літературної творчості Сковороди
- •4. Поезія Сковороди: загальна характеристика
- •5. Провідні мотиви поезії Сковороди
- •6. «Сад божественных песней» Сковороди: загальна характеристика збірки
- •8. Поезія Сковороди «Dе lіbегtаtе»
- •9. Латиномовна поезія Сковороди
- •10. Байки Сковороди
- •11. Візії Сковороди: «Сон»
- •12. Діалоги Сковороди: загальний огляд
- •13. Притчі Сковороди
- •14. Солілоквії Сковороди: «Брань архистратига Михайла со Сатаною»
- •15. Солілоквії Сковороди: «Пря бєсу со Варсавою»
- •16. Трактати Сковороди: зміст, образи, композиція
- •16.1. «Начальная дверь ко христіанскому добронравію» як катехізис
- •16.2. «Silenus Alkibiadis» та «Жена Лотова»: “священна філологія”Сковороди
- •17. Творчість Сковороди й антична література
- •17.1. Сковорода й Верґілій
- •17.2. Сковорода й Горацій
- •17.3. Сковорода й Езоп
- •17.4. Сковорода й Овідій
- •17.5. Сковорода й Плутарх
- •1. Загальна характеристика філософських поглядів Сковороди
- •2. Антропологія Сковороди
- •3. Естетичні погляди Сковороди
- •4. Етика (моральна філософія, християнська філософія, практична філософія) Сковороди
- •5. Єство філософії згідно з наукою Сковороди
- •6. Історіософія Сковороди
- •7. Метафізика Сковороди
- •8. Основні універсалії сковородинської філософії:
- •8.3. Матерія
- •8.5. Обоження
- •8.6.1. Великий світ (макрокосмос)
- •8.6.2. Малий світ (мікрокосмос)
- •8.6.3. Символічний світ
- •8.7. Свобода
- •8.8. Себепізнання
- •8.9. Серце
- •8.10. Софія-Премудрість
- •8.11. „Сродність” („сродна” праця)
- •8.13. Щастя
- •9. Традиції античної філософії в Сковороди
- •9.1. Сковорода й Піфагор
- •9.2. Сковорода й Сократ
- •9.3. Сковорода й Платон
- •9.4. Сковорода й атомісти, найперше Епікур
- •9.5. Сковорода й Арістотель
- •9.6. Сковорода й кініки, найперше Діоген
- •9.7. Сковорода й стоїки
- •9.7.1. Сковорода й Люцій Анней Сенека
- •10. Сковорода й неоплатонівська традиція
- •1. Загальна характеристика сковородинського богослів'я
- •3.2. Біблійна герменевтика Сковороди
- •3. Богопізнання в Сковороди
- •4. Есхатологія Сковороди (наука про „горній Єрусалим”)
- •5. Зв'язок богослів'я Сковороди із сектярством
- •6. Поняття Бога в Сковороди
- •7. Релігійне вільнодумство Сковороди
- •8. Сковорода й масони
- •9. Сковорода й німецька містика
- •10. Сковорода й Олександрійська богословська школа
- •11. Сковорода й традиції святоотцівського богослів'я (патристики)
- •12. Сковорода й традиції середньовічного та новочасного західного богослів'я
- •12.1. Сковорода й Аврелій Авґустин
- •13. Теодіцея в Сковороди
- •14. Христологія (христоцентричність) Сковороди
- •1. Загальна характеристика педагогічних поглядів Сковороди
- •2. Педагогічні погляди Сковороди та Яна Амоса Коменського
- •3. Проблеми виховання в Сковороди
- •4. Сковорода й традиції античної педагогіки
- •5. Сковорода й педагогічна думка хіх-хх ст.
- •Рецензія
- •1794 Года
- •Григорий Саввич Сковорода
- •Поэзия и проза Марка-Антуана Мюре в переводах г.С.Сковороды «о ночь нова, дивна, чудна...»
- •Тема вина в произведениях г.С.Сковороды «Вино веселит сердце человЂка...»
- •Г.C.Сковорода как первый отечественный последователь педагогического учения Яна Амоса Коменского
- •Густав (Густав Адольф) Густавович Гесс де Кальве –
- •Первый венгерский биограф г.С.Сковороды
- •(1784-1838)
- •Grigorij Szavvics Szkovoroda
- •Vozdvizsenszkij Vagyim /2010.03.26./ Sárospatak, Tokaj-Hegyalja Grigory Savvich Skovoroda
- •Vadim Vozdvizhensky
- •Vozdvizsenszkij Vagyim /2008.12.03./ Sárospatak, Tokaj-Hegyalja Hrihorij Szkovoroda, Janus Amos Comenius keleti ajtaja a keresztény pedagógia felé
- •Vozdvizsenszkij Vagyim
- •/2009.06.02./
- •Sárospatak, Tokaj-Hegyalja
- •Hrihory Savich Skovoroda
- •Vadim Vozdvizhensky
- •Vozdvizsenszkij Vagyim, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának tanára
- •Vozdvizsenszkij Vagyim, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának tanára
- •/2009.01.27./
- •Sárospatak, Tokaj-Hegyalaja
- •Grigorij Szkovoroda, Janus Amos Comenius keleti ajtaja a keresztény pedagógia felé
- •Vozdvizsenszkij Vagyim /2009.06.02./ Sárospatak, Tokaj-Hegyalja
- •101-Й потяг «Київ-Херсон»,
- •20.12.2007, Чт., 21.57
- •19 Листопада 2002 р.
- •7 Грудня 2002 р.
- •13 Лютого 2004 р.
- •4 Листопада 2005 р.
- •13 Лютого 2006 р.
- •25 Лютого 2006 р.
- •12 Квітня 2006 р.
- •5 Червня 2006 р.
- •3 Грудня 2006 р.
- •29 Липня 2007 р.
- •3 Січня 1980 р.
- •2 Червня 1993 р.
- •Наконец-то я отозвалась, словно из глухого прошлого, словно из далеких звездных миров, - здравствуйте!
- •101-Й потяг «Київ-Херсон»,
- •20.12.2007, Чт., 21.57
- •70-Річного ювілею г.М. Верби
- •Посвідчення
- •28 Березня 2002 р.
- •15 Лютого 1980 р. №10567
- •Contents
Vozdvizsenszkij Vagyim, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának tanára
/2009.01.27./
Sárospatak, Tokaj-Hegyalaja
Grigorij Szkovoroda, Janus Amos Comenius keleti ajtaja a keresztény pedagógia felé
- a nagy orosz és ukrán filozófus, pedagógus és költő -
Az orosz és ukrán pedagógusok között Grigorij Szkovoroda elsőként, első kézből ismerkedett meg Janus Amos Comenius sárospataki pedagógiai műveivel, amikor 1745 és 1749 között több alkalommal személyesen megfordult a Sárospataki Református Kollégiumban. A száz éves időkülönbség ellenére, az ismert cseh és magyar „educator” szellemisége továbbra is jelen volt a patinás iskolában. Az intellektuális örökség egyik leghívebb őrzője ifj. Csécsi János volt, aki azokban az években már nem tanított, de visszajárt a kollégiumba. A nyugalmazott igazgató és társai felfigyeltek a latinul folyékonyan beszélő idegen vendégdiákra, aki nagy érdeklődést mutatott az itteni pedagógiai módszerek iránt, mivel nem sokkal azelőtt, ő maga is ott ült a Kijevo-Mogiljanszkaja Akadémia padjaiban. A huszonhárom éves Grigorij Szkovoroda meg akarta változtatni a hazájában – Kisoroszországban (mai Ukrajna) – alkalmazott tanítási és oktatási gyakorlatot. Comenius példájára hozzálátott a magyar nyelv alapjainak elsajátításához azért, hogy jobban azonosuljon a Tokaj-hegyaljai értelmiség lelki világával, illetve a megszállók által sanyargatott magyar nép tragikus sorsával. A magyar nyelv iránti szeretete hol nyíltan, hol pedig rejtve jelenik meg lírai és prózai műveiben. Erről például a Bevezető ajtó a keresztény erkölcshöz című filozofikus írásában bizonyosodhatunk meg: „Akár most is némely földön Istennek nevezik az Urat.” A nyelvtanítással kapcsolatos, Sárospatakon szerzett tapasztalatait később alkalmazta gyakorlatban, amikor 1750-ben poétika tanításába kezdett a Perejaszlavi Kollégiumban, Kijev mellett, amihez – Comenishoz hasonlóan - saját tankönyvet szerkesztett, amivel segíteni akart a tanítványainak, hogy megkönnyítse egy ilyen fontos tantárgy eredményes megértését. A papi vezetés nem nézte jó szemmel a fiatal kolléga szokatlan módszereit, különösen azért, mert Marc-Antoine Muret, francia protestáns költő és szónok verseit idézte a diákjainak. Már 1751-ben távoznia kellett az intézményből a perejaszlavi püspökkel való konfliktusa miatt, mondván: „Alia res sceptrum, alia plectrum.” Az ilyen fajta ragaszkodás a tanári módszertani szabadsághoz ismeretlen volt az akkori viszonyok között, és nagyfokú bátorságra vallott, és példának szolgálhatott a későbbi pedagógusok generációi számára. A tanár és diák közötti szellemi összhang végig jelen volt az óráin és az iskolán kívüli munkájában is. Comeniushoz hasonlóan, előre megírt párbeszédeket alkalmazott, amivel segíteni próbált a logikus gondolkodás fejlesztésében. A szép kézírás fontosságára is figyelt és saját példáján keresztül igyekezte motiválni diákjait. Comenius Patakon írt könyveire – Vestibulum, Janua, Atrium és Orbis Sensualium Pictus – való utalásai megtalálhatóak a Bevezető ajtó a keresztény erkölcshöz, illetve az Ábécének nevezett beszélgetés vagy a világ ábécéje műcímekben. A gondolat, a nyelv és a cselekvés hármas egysége végig fellelhető ezekben a művekben.
1759-tól és 1769-ig görögöt tanított a Harkovi Kollégiumban, Szlobozsanscsinában (történelmi nevén: Szabad Ukrajna). Igyekezett megértetni a növendékeivel, köztük Mihail Kovalenszkijjel, az idegen nyelvek ismeretének a fontosságát, ugyanakkor, szükségesnek tartotta az anyanyelv közvetítő szerepét, ami a kezdetekben nélkülözhetetlennek számított. Óráin példaként mesélt azokról az európai élményekről, tapasztalatokról, amelyeket Tokaj-hegyalján, Ofenben (Buda), Wienben (Bécs), Pressburgban (Pozsony), Észak-Olaszországban, Kassán, Krakkóban, Krosznóban, valamint Torunban és Danzigban (Gdanszk) szerzett. Magyar, görög, latin, héber, német, olasz, lengyel stb. nyelvtudásának köszönhetően egyenlőnek érezte magát az általa meglátogatott 18. századbeli országok polgáraival, de ugyanakkor a saját kis- és nagyorosz nyelvét is népszerűsítette.
Kétszáztizenöt évvel Grigorij Szkovoroda halála után is teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy Janus Amos Comenius pedagógiai elveinek legnagyobb orosz és ukrán követőjének tekinthetjük.